Üdvözlet Kedves Látogató! [ Regisztráció | Bejelentkezés ]
Hason fekszel. Az egyik lábad felhúzva, mintha mászni akarnál valahová. Előlem. Én mögötted hasalok, a lyukaidba temetkezem a számmal. A pinád és a nyálam összekeveredve kenődik szét a seggeden, és teljesen eltűnök benne. A karjaim kinyújtva alád, a melleidet markolom, és annál fogva húzlak a számba. Az ágyhoz nyomom a farkamat, csorog belőle minden. Az arcod minden milliméterét össze kéne kenjem vele, de most nem. Most csinálom ezt tovább, amíg azt nem látom, hogy akármit tehetek veled.
Fogd szemből a farkamat. Ne nézd, engem nézz. Állj velem szemben és ígérd a mozdulataiddal, a szemeiddel, hogy kiszolgálsz. De ne szolgálj ki. Ne mozdulj meg. Hitesd el, hogy kapok valamit, de ne adj semmit. Várd meg, hogy én mozduljak meg, fogyjon el a türelmem. Közelebb lépek, a tenyeredben végigcsúszom. Kívánlak, azt hittem, el akarsz intézni, de te csak nézel, mint aki világosan megmondta, mit akar, és addig nem mozdul. Várod, hogy megértsem. Mosolyogsz. Én lassan kihúzom a faszomat a kezedből annyira, hogy a vége essen a tenyeredbe, aztán visszatolom. Folyamatosan nézzük egymást. Nézzük egymást. Semmit nem változtatsz, csak élvezed, hogy akarlak, és megálltál, de én már nem tudtam megállni.
A szorításodat baszom meg előtted, a te kezeddel önkielégítek, de nem érek hozzád a kezeimmel, se magamhoz. Összedől előtted a tartásom, mint egy kártyavár, a nyakadat és a füledet nyalom, ösztönhangon nyögök bele, az undor kerülget attól, hogy nem baszlak, mint egy állat, hanem csak olyan vagyok, mint egy állat. Magadtól is undorodsz, amiért szeretettel bámulod az agóniámat, és amiért bizsereg a pinád a műsortól, és amiért jól érzed magad attól, hogy ennyira készen vagyok tőled. Már spriccel a geci a ruhádra, a tenyeredbe, a csuklódra, de még mozgok, és a fejemet rádhajtva egyre lassabban élvezem. Most kezdtem el undorodni én is, nem akartam, hogy ezt lásd. Amikor megállok, csókolni kezdesz, és lassan folytatod helyettem, a csúszós ondóval maszírozod a farkamat a nagyon jó és nagyon rossz határán, és a szám szélén kezdődő de soha nem megszülető mosolyt szereted a szemeiddel. Imádod az egészet, de közben arra gondolsz, hogy ezt azért többet nem csináljuk. Meg arra, hogy ezt már egyszer gondoltad. Addig fogom ezt csinálni veled, amig el nem mondod, hogy szereted, vagy nem. De nem vagyok hajlandó helyetted kitalálni, alázd meg magadat annyira, hogy őszintén megmondod. Én imádom.
Képzeld el, hogy együtt lakunk. Semmi extra helyszín, falnak, fának támaszkodás, autó, természet, vagy víz. Csak azok a tárgyak, amik nap mint nap amúgy is körülvesznek, és azok az emberek: mi ketten. Csak kicsit túlöltözted magad, munkába mennél, vagy tudom is én, miért akarsz egyedül hagyni, de én még alig elkészülve flangálok, te pedig már mennél. Nem akarlak elengedni. Ritkán látom ilyen szépnek a lábaidat, kis szoknyában, a kezednél fogva tartalak közel magamhoz. Megfordítalak. Szép a lábad, gyönyörködöm az ívben, ahogy a számban annyiszor járt combodból finom görbülettel lesz érzékeny, néha remegő térdhajlat, ott kicsit keskenyebb a lábad, aztán az ennivaló kis vádli következik, és a cipőd is kibaszott jól áll, mintha eddig nem lett volna meg. De persze tök régi, csak vagyok olyan fasz, hogy most vegyem észre, hogy szép. Attól a praclitól szép, amit rejt.
Kis elégedetlen durca van az arcodon, ahogy háttal állsz nekem és tűröd, hogy bámullak ruhán keresztül a fotel karfáján ülve, félkészen. Mennél már.
Elengedem a szorítást a kézfejeden, ami ahhoz kellett, hogy úgy fordulj, ahogy bámulni akarlak. Simogatássá változik, és benne van minden szeretetem, azzal tessékellek hátrébb, magam felé, hogy a cipődből, amiben botorkálsz, az ölembe ess, és kicsit háttal nekem dőlve engedd, hogy szívjak egy nagyot az illatodból, és a remegve beszívott lélegzetemből, és a halvány érintésemből tudd, hogy szeretlek, ne abból, hogy mondom-e. Mondtam már, és tudtad te előbb is.
A durcás grimasz egy kis mosollyá változik, ahogy a hátadon ruhán keresztül érzed a csókomat. Semmit nem jelent ez, mindjárt mehetsz.
Megérzem a meztelen combod érintését az én combomon, csak egy törölköző van rajtam, nem tudtál nem hozzámérni. Meg akarom fogni, a kezemmel is érezni akarom. Eléd nyúlva szorítom meg, egészen belül, miközben megkérdezem, “mikor jössz haza?”. “Nem tudom”, válaszolod, és az egyik kezed már a kezemen van, és rányomja az enyémet még jobban a combod belsejére. Hozzám akarsz érni. Meleg sugárzik át az ujjaimra.
Sehol a grimasz. Becsukott szemmel döntöd hátra a fejedet, a hajad úgy ér az arcomhoz, hogy a fejünk apró találkozási pontjától úgy áramlik a combod és a kezem találkozásához át minden töltés, mint amikor egy forró italt érzel magadban egyre lejjebb csúszni. “Még be kell ugranom a papírokkal.”
Folytatod, a semmiről beszélünk, a mindennapokról, ha ez egy forgatókönyv, akkor a legszarabb ócska tévésorozat legunalmasabb perce, ha olvasod. Közben testileg olyan közeledés, ami elvileg le nem írható. Gyakorlatilag épp most írom le. Már érezlek. “Ráérsz”, mondom, te úgy érted, hazaérni, én úgy, hogy indulni. Aztán arra gondolok, hátha úgy értetted, hogy hazaérni, te pedig arra gondolsz, lehet, hogy úgy értettem, hogy indulni. A gondolatainkat cseréljük ki századmásodpercek alatt. Én a testnedveinket akarom.
Másodpercekig csukva van a szemed. Akarok valamit csinálni veled. Széthúzom a lábaidat. Ha most szemben állna valaki velünk, ki akarná verni a látványodra. Érzed, ahogy lassan a felszabaduló bőrfelületed párologtatni kezd, hűvösebbnek tűnik ott a levegő. Úgy járhat be a hideg, ahogy bárki láthatja is, hogy terpeszben ülsz az ölemben.
Pontosan tudom, hogy mit akarok veled csinálni. 10 perce tudom. Érzem, hogy időnként bekeményedik tőle a farkam. Nem akarlak megdugni, örömöt akarok neked okozni mára. A lihegésedet akarom hallani, és belédtolni az ujjam, és megkóstolni. Azt akarom érezni, hogy EZT AKARTAM. De azt akarom, hogy hagyd, és akard. Azért most még csak én tudom, mi fog történni. Finoman érek az arcodhoz, de úgy, hogy arra figyelj, és csak azt érezd, hogy milyen jó, hogy van aki szeret hozzádérni ilyen óvatosan, miközben a fejében már bánt, és látja, hogy nem leszel ura magadnak. Észre sem veszed, hogy közben már a finom kis pinádon van az ujjam, és a bugyidat szorítom hozzád, hogy jobban érezzem a forróságát, és kirázzon a hideg attól, hogy egyre jobban fázol. Összezárod a lábaidat, de jobban nekem dőlsz, és hagyod, hogy bekapcsoljalak. Aztán egyre jobban nyílsz szét. Te arra gondolsz, hogy a tocsogó kis pinád, én még arra, hogy a lábaid. Most már arra gondolsz, hogy lehet, hogy a lábaidra gondoltam, én viszont már arra, hogy igen, mégis inkább a pinád.
Mint egy bábbal, úgy sétálok el veled szemben a falig, szinte én tartalak végig. Nekinyomlak, állva, nem támaszkodva, és hátulról nyúlok alád. Kenlek szét magadon, és néha megállok benned az ujjaimmal, hogy erősen egy helyben tartsalak. Beletörlöm a pinádat a combodba, a seggedbe, centikre bárhová, ahová elérek. Úgy állsz ott a nemrég még tiszta bugyidban, mint aki bepisilt. Nekem szinte fáj, ahogy a törölköző hozzámér.
Ahogy letérdelek mögötted, a bugyidat egy kézzel húzom le. Erősen végigdörzsöl, ahogy a combodon csúszik. Tudod, hogy fáj, de alig érzed, mert jobban zavar, hogy ami eddig izgatott, most nincs benned. Az arcodat a falhoz szorítod, a kezeid feltartva, eszedbesem jut megmozdulni. Mint aki rosszat álmodik, úgy nyögsz fel, ahogy a számat belédtolom. Rengeteg lé, sokat kell nyelnem, mire érezlek igazán közelről. Még jobban szétdolgozlak, tele van veled a szám.
Áll és nedves tőled a faszom, rá se nézek, nem fogok hozzáérni. Nem tüntetek el mindent, még jobban szétkenlek a seggeden, otthagyom a csúszós nyomodat, mielőtt mindent lenyelek, mert tudom, mit akarok, és el akarok oda jutni, hogy te akard. Percekig smárolok a pináddal. Amikor már hallom rajtad, hogy nem állítanál le, felállok. Kézzel folytatom, vastagon olyan akarok lenni, miközben egészen közelről élvezem, hogy nyögsz nekem. A falnál tartalak. A kezeidet már leengedted, a fejednél, néha a nyakadnál fogva tartalak állva. Minden erőddel, amit nem arra használsz, hogy állj, az ujjaimra koncentrálsz. Én pedig a hangodra. Az ujjaimmal is azt hallom, ahogy szuszogsz. Élvezem, ahogy a szád elé teszem a másik kezem, és remegve és szakadozva veszed és fújod ki a levegőt. Jobban hallom, felerősödik a tenyeremben. Nyalod, beleharapsz, aztán az arcodat temeted bele, így kommunikálsz.
Elkezdem kikenni belőled az újra egyre több nedvet, megvajazlak. Az ujjaim zselésen mocskosak, folyamatosan kenem ki az egészet a seggedre. Imádom. Tudod, hogy már csak párszor fogok benyúlni a puncidba. Elfoglalod, és 15 perc után most érsz először magadhoz. Szárazon tolod be az ujjaidat, és úgy veszed ki, hogy úgy néznek ki, mint az enyémek. Felváltva megyünk beléd, amíg te vagy ott, a segglyukadat szeretem, ha kijössz, a puncidba megyek vízért… aztán szépen lassan leosztjuk a szerepeket. A szádból még mindig érzem az eltört lehelleteket, néha elmaradnak, hogy mindent hallj, ahogy cuppogsz alul, vagy ahogy én nyögök fel attól, hogy ezt tehetem veled. Elkerülhetetlen, hogy betoljam az egyik tocsogó ujjamat a seggedbe. Életem egyik legszebb pillanata az arcodat nézni és érezni közben. Aztán másodszor is, harmadszor is betolom, és már érzem, hogy dolgozol magadon is.
Letolt bugyival, háttal maszturbálsz előttem a falnak nyomva, lihegsz, megtűrsz magad mögött az álló faszommal, nem akarsz vele semmit, hagyod, hogy jó legyen, a seggedet ujjazom, a melleid a fallal szerelmeskednek, és te csak kúrod az ujjamat, csinálod magadat, és néha megállsz hosszú másodpercekre, és élvezed, ahogy csúszok benned. Néha ujjazlak, néha finoman rángatlak. A törölköző már leesett, az elcsöppenő farkam vége a combod hátuljára húz fényes csíkot. Elölről is elveszem, és onnan is én csinállak már, te pedig némán könyörögsz, hogy legyen már vége. Néha a seggedben mozgok jobban, néha a pinádban, kötéltáncost baszok belőled az ujjaimmal, aki várja, hogy lezuhanjon, de nem engedem. Azt akarom, hogy tudd, hogy én végezlek ki.
Azt érzem, hogy EZT AKARTAM.
Így akartalak látni, ezt akartam érezni, ennyire akartam uralni, amit érzel. Most tehetnék meg bármit. Kívánod a faszomat, leszopnád, végignyalnád, az arcodon kennéd szét, magadba tennéd, hogy végre robbanhass már fel tőle. De én töntök. Nem kérek tőled semmit. Ki akarlak húzni a konnektorból, lemeríteni teljesen. Monoton és robotikus mozdulatokkal tépem ki belőled az orgazmusodat 20 másodperccel azután, hogy úgy döntöttem, hogy vége. Belül összeomolsz előttem. Szerelmes vagyok beléd attól, hogy ezt láthatom. Most vagy igazán meztelen. A combodra csurogsz, és minden milliméterrel, ahogy jövök ki belőled, újra elpusztulsz. Imádom az ujjaimat. A farkamon kenem szét mindenedet, amid maradt, és azon gondolkodom, kiverjem-e a fenekedhez érve, a falhoz nyomva téged, az ölelésedben, hogy aztán egész nap viseld a nyomát a ruhádban. De nem teszem. Eddig tartott az én kontrollom, és te döntöd el, mikor és hol teszed velem ugyanezt. Azt akarom, hogy mondd el, és írd le, amikor így gondolsz rám. Függök tőle, kapcsolat van köztünk.
Ez hiányzik most nekem. És hogy legyél ott mögötte, ne akárki legyél, hanem te. És hogy ne én legyek, aki nem bír magával, mint a felnőtt férfi lakosság zokniban kúró 80%-a, aki csak térdig tolja a nadrágot, és sörszagúan lihet, amikor elmegy rajtad. Hanem te legyél az, aki nem bírja ki, és aki érezni akarja magában a faszt, ahogy szétfeszíti, és belenyúl.
Bárhol történhet. Egy székre vagy egy kanapéra löksz, hangok hallatszódnak be, de magunk vagyunk, vagy legalábbis azt hisszük. Nem tudjuk, hogy sötét van, vagy világos, de nem teszünk semmit azért, hogy a sötétből világos, vagy a világosból sötét legyen. Ahogy az ajtót becsuktuk magunk mögött, csak azt csináljuk, amiért jöttünk. Lelöksz, én becsapódok ülő helyzetbe, és azonnal lerángatod rólam az övet, és lehúzod a nadrágomat. Nem szopsz le, nem sztriptízelsz, nem szépítesz, nem simogatsz a combomnál, csak csókolsz, ahogy az ölembe ülsz, és lenyúlsz megmarkolni a faszomat.
Magától keményedik, most van fél perced azzal foglalkozni, hogy felállj, letold a bugyidat a picsába, és visszaülj rám. Most megnézheted újra, hogy tényleg keményebb lett-e. Már érzem, hogy a pinád a farkamra csorog, szétkened vele. A tenyered tiszta krém, a makkomat fogod meg vele és végigtolod, hogy csak annyira csússzak, ami az első mozdulathoz kell. Mikor végigérsz, el sem engeded, csak megfogod és beleülsz.
Most csókolj, és mutasd meg, hogy kúrsz lassan, de keményen, és milyen az, amikor gyorsan intézed el magad. Csak most nem kézzel, hanem velem elégíted ki magadat. Ez most egy gyors menet, de nem összecsapott – minden részlete ugyanolyan szép, mintha sokáig tartana, csak MOST akarjuk a végét, sőt, szinte csak a végét akarjuk, se te nem akarod tolni előre, se én. Végre nem kell hagynod, hogy megfussam a köreimet, hogy elmondjam a mondókáimat, hogy körbeudvaroljalak, már elégszer történt meg ahhoz, hogy levetkőzhesd a gátlásaidat és szólj, ha CSAK baszni akarsz, és nem érdekel a többi. Úgy szorítasz, hogy szétrobban benned a faszom, alig bírom. Érzem, hogy attól még kevésbé bírom, ahogy a fülembe lihegsz, nyögsz, és harapsz.
A kanapé lába a padlón csikorog, ahogy minden kemény mozdulatodtól odébbmegy. Eléri a szőnyeg szélét, kicsit felgönyöli. Már a lábam sem ott van, ahol volt. Csúszom lefelé, már szinte fekszem, de te még mindig rajtam ülsz, egyre közelebb vagy ahhoz, hogy elmenj, a támlába kapaszkodsz, már nem a szád van a számban, hanem a melleidet harapom a ruhán keresztül, és az elfojtott sikolyodtól elélvezek. Még mozdulatokra vagy az orgazmustól, de már érzed, ahogy a forró geci szétárad benned és feltölt erővel, és szinte az ereidbe élvezek bele, hogy a forróság eljusson a legtávolabbi ujjacskád végébe is, és ettől még három mozdulat múlva a még keményen álló farkamra élvezel, úgy szorítod, ahogy csak tudod, elgyengülő lábakkal kicsit remegsz, még benntartott levegővel várod, hogy az eddig szabályos lélegzésed kielégült lihetéssé változzon, és a puncid szorítása szépen lassan újra a combod tartásába megy át, ahogy szépen elengedsz.
Én a nyakadon megfeszülő érben gyönyörködöm, ahogy a levegőt benntartva megfeszül, a szépségben tomboló erővel nézek farkasszemet, és érzem, ahogy csurog végig a geci a combom belsején, mert már leszálltál rólam. Te is érzed, és minden mocskot, amit csináltunk csak érzünk, mert a szemünk egymásra mered, és egymás arcát, hangját és lehelletét akarjuk eltenni későbbre. Ha legközelebb látlak, akkor is így akarok baszni veled bébi.
Álló fasszal fekszem egy szobában egyedül, és hallgatom a víz csobogását. Mindjárt bennem fogsz fürdeni. Nem kell magamhoz nyúljak ahhoz, hogy ígymaradjak, a jelenléted kényeztet és mozdulatlanul is belefeszülök abba, hogy azt gondolom, hogy látlak, és magamhoz nyúlok, miközben nézlek. De nem látlak, egyedül fekszem. Mozdulatlanul is hangulatban tart a gondolat, hogy nézlek és csinálom magam. Számtalanszor megtörtént már, könnyű gondolni rá. Nem is vagyok mozdulatlan. Mély levegőket veszek, mintha a tested használati utasítását akarnám levenni egy magas polcról, úgy nyújtózkodom. Nem bírok magammal. Nem tudod, milyen nehezen és lassan tart mindezt le is írni…
Megvárlak. Vizes testre vettél bugyit és melltartót. A hajad nedves, mintha a szobádba engedtél volna be egy vasárnap délelőttön, 10 évvel korábban, pedig nem ott vagyunk. Én még mindig elhiszem, hogy szét foglak kúrni. Bárcsak láttam volna már ilyen szépet, akkor úgy tudnék csinálni, mint akinek könnyű. Te elhinnéd, és csak élveznéd. Zárt lábbal ülsz háttel az ölembe. A lábaim közé fészkeled magad, és a hátaddal nekemdőlsz. Felülről nézem a melleidet, ahogy kiömlenek a kis ruhából, és egymásnak adják a hullámokat. Néha hozzájuk érsz, markolod, a farkamhoz dörgölöd magad, és szinte letéped a felsőt magadról. Látom a mellbimbóidat. Leveszed a melltartót. Szemérmetlenül szélesre tárod a lábaid, túl az enyémeken, egy feljebb jössz, a feneked van ott rajtam. Érezhetnéd, hogy átáztam. Nekemdől a fejed, érzem a hajad illatát. Nyögsz, nem szólalsz meg, szeretsz, belémfekszel. A derekadnál tartalak. Tudom, hogy végig foglak simítani mindkét kezemmel, a bordáidnál a létező legérzékenyebb útvonalon foglak simogatással egyensúlyban tartani. Mindig kicsit máshol érek hozzád, és mindig éppen csak nem ott, ahol szeretnéd. Azt a maradék két millimétert te képzeled már csak hozzá, és ettől összerándul a pinád. Megfordulsz, az ágy végében emeled a magasba a lábaidat. Rám vársz. Ahogy letolom az alsónadrágot, kiugrok belőle, és feléd mutatok vele. Lehúzom rólad, ami maradt.
Úgy élem át, mintha percekig tartana ez. Meztelen pinával fekszel előttem, zárt lábbal az égben, én álló fasszal térdelek és látom a finoman fénylő kis pinádat. Másodpercek alatt tudnék úgy elélvezni, hogy elájuljak utána. A combjaid mellett a melleid szélső íveit látom, a térdednél a vállaid és a hajad egy része. Az arcodat a két lábad közt kis rés alig fedi fel. Tudom, hogy rejtve vagyok. Te a térdeimet látod, a karjaimat, a vállaimat. Látni akarod az arcomat. Lassan teszed le a lábaidat, és közben széttárod. Ahogy a talpacskád az ágyat éri, még a kezeiddel is rásegítesz, a combjaidnál fogva húzod még szélesebbre a lábaidat. Felsóhajtasz, szinte nyögsz, de hangot nem adsz, miközben ezt teszed. Már rég látom, de úgy érzed, most mutattad meg a puncidat, és könyörögve nézel rám. Sebezhető vagy. Egymás szemébe nézünk, de még így is nagyon jól látod a meredező farkam, ott van előtted. Itt és most, gyorsan is végezhetnénk. Kész vagyok rá, hogy belédnyomjam, és úgy nyögnél fel, mintha kés lennék a húsodban, de közben méz csorogna a szádba. Meg is akarlak kefélni egyszer így. Legyél annyira az enyém, hogy élvezd, és akard azt is.
Nem dugom beléd. Mosolyogva merülök el benned. Percekig csókolózom a combjaiddal, a nyelvem vékony csíkban rajzolja az eltelt időt rád, pontonként érzed, hol fázol jobban, és hol van nagyon… nagyon meleged. Nyögve szeretlek. Belédtaszít a pillanat, ahogy elkezdelek nyalni. Teljesen benned vagyok, nyögve iszom a legkisebb mozdulatodat is. Az ujjaimmal is rásegítve úgy pusztítanálak bele az élvezésbe, hogy utána minden szünet nélkül dughassalak a következőig. De erre most képtelen lennék. Nem tudlak baszni, csak pillanatokig, és ugyána tízszer annyi ideig csak szeretve kínozni. Ezért az orgazmusod a számban marad, nem engedem oda hozzád. Te már úgysem érzed igazán, hogy mikor vagyunk, milyen korban, és mivel érek hozzád.
Az ágyhoz akarlak nyomni. Erősen, hogy érezd, hogy nem álmodsz, és nem maszturbálsz, hanem van rajtad kívül más is. Ne tudj másra gondolni. Nézni akarom a pinádat, úgy, hogy elémtárul és látom mellette a saját vágyamat is. Minden másodpercben látom magamat ráélvezni: ahogy csak közeledek hozzá, ahogy hozzámér az érzékeny pontokon, ahogy kicsit benned vagyok, ahogy csúszok beléd, ahogy húzom ki, nem látok mást, csak azt, ahogy hosszan élvezek a szádba, és önkívületben, simogatva tartom ott az arcodat. Erre gondolok, de nem akarom látni, csak napok múlva. Pedig percek múlva fogom.
Még hozzád sem ért, de már átéltem. A hangját hallottam, az ízét éreztem, láttam, ahogy egymáshoz dörgölőznek, és sokkal durvábban játszanak az érzékeinkkel, mint ahogy az elviselhető volna. Bárhol ér a meztelen bőrödhöz, úgy érzem, már benned vagyok. És még nem. Érezni akarom. Pontosan úgy megyek beléd, ahogy a fejemben pillanatokkal előtte lejátszódott, de annak sokszorosát érzem. Úgy érzem, mintha mindenki, aki valaha hozzáért, egyszerre vett volna a szájába. Forró hússal kenegetsz és gyötörsz. Csak miattad mozgok, hogy újra és újra halljam, ahogy átéled. Magamtól félek.
Nem tudok lassítani, időről időre egyre többet teszek beléd, ahogy monoton mozgok, egyre gyengül a szorításod, és szinte a levegőben úszol, annyira csak a pinádra koncentrálsz és rám. Látom rajtad, hogy ha órákat szánok rád, akkor azt csinálok veled, amit akarok. Érzem rajtad a bizalmat, hogy legszívesebben vakon feküdnél, és várnád, hogy hol és mivel érek hozzád, bárhogyan, mert már az utolsó sejted is tud élvezni. Az ágy síkja mögül centikre egy félig átlátszó nő néz rám, és szinte mondja ezeket a szavakat. Te vagy az, de a testeden kívül.
Meztelen. A farkam benned, a gondolataink összekapcsolva, téged érintelek. A félig átlátszó alak felkel, körbesétál, és mögémtérdel. Szinte hallom, ahogy szétnyílnak az ajkai, ahogy szétteszi a lábát, és terpeszben térdelve hátulról átölel. Te is tudod, milyen ajkai. Nézi, ahogy óvatosan szeretjük egymást. A fülembe súgdos. Ő te vagy. Azt mondja kúrj, aztán, hogy vigyázz a puncimra, basszad de szeresd. Őt nem merném dugni, de akarom, hogy nézze. Amikor nem bírom tovább, kiveszem, és az ujjaimmal az időben magam elé tollak a jövőbe. Minden alkalommal egyre keményebben áll a farkam, de egyre kevésbé tudom elképzelni, hogy ne essek össze pillanatokon belül. Te hagyod magad, amikor benned vagyok, és szinte te kúrod a kezemet, amikor kint vagyok belőled.
Az egyiknél megfogsz: kint, vagy bent, nem tudom. Talán nem is csak egyszer. Élvezel. Visszafogom magam, de ahogy elgurulna belőled a gyönyör, mint egy pénzdarab, újra lendületet adok neki, és folytatlak. Mintha egy könyv utolsó oldalának felén járnék, és már tudnám a végét rég, de kíváncsi volnék, mit hagy a lelkemben a szerző a gondosan megválogatott utolsó szavaival. Hogyan ragasztja belém, amit tudok már róla, amit elmondott, de még minden betűjével új hasonlatot épít, hogy berendezze a szobát a fejemben tárgyakkal, ahol majd ez az új emlék lakni fog. Így élvezel el körülöttem, és így élvezek rád szépen lassan, mi is megállunk a pillanattal, hogy megnézzük, ahogy az irányítás, ami hol egyikünké, hol másikunké volt, most hátat fordítva nekünk elhalad, és még ő is kettesben hagy minket. Másodpercekig egyedül vagyunk a világon.
Azt akarom, hogy amikor legközelebb átölellek, gondolj arra, hogy meg akarlak dugni. Nem egyszer, mert nem tudom egyszerre elmondani azt, ami a szavakon kívül még bennem van neked. Gondolj erre, és akard is. Most nincs új házi feladat, de lesz.
Mindig is akartam egy versenyzongorát. Talán mert 8 évesen, amikor beköltöztünk egy lakásba, volt egy, de egyből el is adtuk. Azóta kialakult egy kapcsolatom ezekkel a billentyűkkel, vágyom rá, de soha nem gondoltam, hogy azért IS, mert szexuális játékszerem lehet. Amilyen intim nekem az élvezés, annyira intim a zene, és mindkettőről legalább a gondolataimat kényszerűen megosztom másokkal, ha az élményt magát nem is.
Persze, vicces a “na beszéljünk a zenéről – basztál már zongorán?” sor, de ma rájöttem, hogy ennél sokkal hatalmasabb, véresen komoly mélység az, amibe a zene és a szex kéz a kézben boldogan zuhanhat bele.
Több mint 20 éve kalandozom dallamokban. Dallamokat írok, nem másokét játszom el, csak a sajátomat. Most jöttem rá, hogy oda akarlak ültetni a zongora lecsukott tetejére, hogy azt hidd, egyszerűen ki foglak nyalni. Nem vetted észre, hogy te is hangszer vagy, és ő is. Én viszont egyszerre akarok rajtatok játszani. Csak miután felmásztál rá, és egyszerű bútordarabnak nézted, utána hajtanám fel a billentyűzet fedelét, és kezdenék zenélni. Gyorsabban és lassabban játszom, a tempót nem a zene esztétikája írja elő, hanem az határozza meg, milyen ízeket olvasok ki belőled a nyelvemmel, és úgy járnának az ujjaim a zenét zengő ágyadon, ahogy az étvágyamat irányítják a visszajelzéseid. Én rajtad zenélek, te pedig úgy zenélsz rajtam, ahogy a számba tolod magad, és valódi akkordokban hallod vissza minden csípőmozdulatod és nyögésedet.
Improvizatívan, ahogy mindig, egyszerű dallamok ismétlődnének, és kis feltűnésre vágyó 3-4 hangok emelkednének ki. Néha más fordításban, vagy magasabb fekvésben akarnék beszúrni négyeshangzatokat, hogy libabőrökkel ágyazzanak meg rajtad a következő mély hangoknak, amik aztán kisimítják a barázdákat ahogy nagyságukkal átölelnek. De egyszer-egyszer mellényúlnék, hiszen rád figyelek, nem a játékomra, és vakon feledkeztem beléd. Nem fájna a fülednek mégsem, és az enyémnek sem, a groteszk horrorból a pinádon keresztül rántanám vissza a hallójárataidat a testeden belülre, hogy ha nem szép, ahogy a zongorát érintem, annak az egy hangnak az idejére megsüketülj, ne halld meg azt, ami nem oda való és disszonáns, mert nincs jelentősége, amíg bizotnságban vagy a számban.
Koncert. Bensőséges kamara. Lemezjátszóra tettelek, és lejátszottalak, zenére fordítottalak, és nem csodálkozom: így is szeretlek hallgatni.
Meleg nyári napon sétálunk egy vidéki kisvárosban. Szép hely, nem is kicsit, de az emberek ilyenkor nem mozdulnak ki. Miénk az utca, a házfalak, az üres ablakok. Te valami élményről mesélsz lelkesen, néha elengeded a kezemet, szembe fordulsz, és a másik kezeddel fogsz meg, ahogy hátrafelé gyalogolva magyarázol. Kibaszott szép vagy attól, hogy boldog vagy. Össze akarlak kenni gecivel és megcsókolni. Teljesen más jár a fejedben, mint nekem. Megállok, te kicsit túlmész, és visszaránt a karom. Szó nélkül lépek be egy sötét kapun, te pedig követsz.
Háttal a falnak dőlök, és magam elé húzlak. A nyakadnál fogva húzom a számhoz a tarkódat, remegő lehellettel csókolom meg. Végigsimulsz az egész testemen, a combod is hozzámér, hátad, a vállad, a fejed a fejemhez. Érzed a seggeddel az álló faszomat, és lassan dörgölöd oda magadat. A fejedet hátrahajtod, én csókollak, a nyelvedet szopom és a vékony textilen keresztül a melleidet markolom. Ki fogom verni, és te csak kellék vagy hozzá. Felhúzom a combodon a kis nyári ruhácskádat, hogy a meztelen picsáddal érezd a meleget. A pinádnál fogva tollak az ölembe. Összecsuklasz, ahogy szorítalak ott. Csak azért ott foglak meg, hogy jobban irányíthassalak. A bal kezemmel átölellek és a melled húsa a kezemben terül szét puhán, a jobb kezemmel szorítom a puncidat, és kúrlak a nadrágon keresztül. Veled verem a farkamat. Megnyalom a nyakadat, belenyalok a füledbe hosszan. A bal kezemmel meggyűröm a ruhát elöl, hogy ne essen vissza. Érzem a finom bőrt a combodon. Ideges mozdulatokkal kikapcsolom az övemet, és előveszem a farkamat. Érzed, ahogy meztelenül nyomul hozzád, jár rajta a kezem, hozzádérek, súrlódunk. A füledet az arcodnál fogva tolom a számba, és csókolózom vele.
Aztán a bugyidat tolom lejjebb pár centire, és a letolt kis darabka és a tested közé erőszakolom a farkamat. Úgy verem, hogy a bugyiddel szorítom a pinádhoz. Aztán a popsid kis pofijai közt emelem fel, és hozzájuk verem. Önkielégítek egy kapualjban és te a félig letolt bugyis kis seggedet kínálod fel nekem, ahogy nekem dőlve vonaglasz. Ezért is szeretlek, mert tudod, mikor hogyan van rád szükségem. Széthúzod a feneked, és ahogy verem a farkamat, a makkom a segglyukadhoz ér. Jól esik érezni. Egyik mozdulatom sem titok, nem szégyellem magamat előtted, zihálok a füledbe. A másik kezemet a pinád alá rakod, és csak odanyomod két ujjamat, hogy érezzem, ahogy körülcsorgod. Rád verem a farkam. Nem gondolok valakire, vagy valamire, csak ez kell, ami most van. Érzed, ahogy az első sugár a kis seggpofáid között hagy vastag nyomot, és folyik lefelé. Változatlanul csinálom magamat, és a puncidnál fogva húzlak még közelebb magamhoz, hogy érezd. Még csorog belőlem, egy része megtölti a bugyidat, egy része a fenekeden csúszósan fénylik, egy csepp a combodon indult el lefelé. A kezem már nem mozog, a légzésem viszont ugyanúgy siet. Magamhoz húzlak, ondós kézzel fogom a kezedet, és csókolózunk, ahogy hátrafordulsz. A bugyidba lóg a faszom, és ott vall szerelmet neked forró folyadékkal. Lenyúlok és felhúzom rád a kis bugyit, mindent pontosan a helyére. Elteszem én is, és így sétálunk tovább az utcán. Te az alattad gyűlő mocskot kóstolgatod, én pedig nem tudom kiverni a fejemből, hogy látni akarlak ugyanilyen öncélúan elélvezni belém, nekem, rám, velem.
Egy szállodai szobában fekszem. Az ágytámla a falnál, a fejem az ágytámlánál, az erőm a hosszú nap gyomrában. Szeretek tisztán, lezuhanyozva, friss ágyneműben magamhoz nyúlni. Meztelenül fekszem, néha félig bekeményedek a gondolattól, hogy itt vagy velem, és nem egyedül vagyok. Azon gondolkodom, keressek-e az interneten valami videót, amiben egy hotelszoba ablakához nyomva a torkát szorongatva basznak könnyező szerelmes lénnyé egy kis minit, akivel az ablaküvegről nyalatja le a gecit a 2 perce megismert lovagja – vagy inkább az a jó nekem, ha meg se mozdulok? Lapozgatok a fejemben, hogy mire vágyom most. A hangodra, az segítene leginkább.
Hirtelen nagyobb csend lesz, mint előtte. Most hallom igazán a saját lélegzetemet, fel sem tűnt, hogy eddig a szomszéd szoba zuhanyának monoton zaja keveredett a levegőbe. Most mindent jobban hallok, ha egy ujjam megmozdul, az is hangosnak tűnik. Meztelen lábak padlószőnyegen elhordott lépteit hallom, és egy ágy rugóját, ahogy apró mozdulatot tesz. Érzem, hogy egy ágytámla van a fal túloldalán, és ugyanez a szoba ott is létezik. Mintha képzeletben egy tükör mögötti világot láthatnék. Mintha tükörbe néznék, de nem magamat látnám benne, hanem egy másik világot. A fülem szinte bedugul az érzéstől, ahogy egy női sóhajt hallok a fejemtől talán 50 centire. Ott fekszik.Halk beszéd szűrődik át, nem tudom eldönteni, hogy a tévé az, vagy van ott még valaki. De folyamatos a beszéd. Minden érzékem megszűnik, és csak a hallásomra próbálok koncentrálni. Odaállok a szomszéd szoba közepére képzeletben, és a tévé és az ágy között ingázik a tekintetem. Látni akarom azt, akinek centikre van tőlem a szeme, a füle, a szája… becsukott szemmel percekig lebegek a szomszéd szobában, és akarom, hogy újra halljam, mi történik. Megmozdul az ágy, és más jellegű sóhaj jön át. Tetszik, vékony, olyan méretű test, amit a számba vennék, hogy elaltassam. Eldöntöttem. Azt fogom képzelni, hogy kúrnak a szomszéd szobában, és én végighallgatom. Megmozdul bennem valami. Magamra teszem a kezem, és mosolygok, ahogy belenövök a tenyerembe. Többször hallom a nyögést a szomszédból, mire teljesen megnövök. Imádom, érzem, hogy ez jó lesz így magammal is. A nem egyértelmű női hangok és az ágyrugó időnként óvatosan bekapcsolódó szólama, valamint a folyamatos motyogás között meghallok egy egyértelmű nyögést. Kiszalad a száján. Érzem, hogy ezt nem az agya, hanem a pinája akarta a száján kiadni, mert több van benne, mint ami eddig a kezére tudott folyni. Élvez. Becsukom a szemem, és verem. Ott vagyok a fejében, 50 centire. Néha én is megmozdulok. Hosszú fehérzaj, amíg a teljes tüdőmbe levegőt szívok az orromon, hogy lihegés helyett legyen elég oxigénem ahhoz a jó érzéshez, ami most bennem van. Csak csukott szájjal adok hangokat, hangosabb az, ahogy jár a kezem. Ha pár pillanatra nem hagyom, hogy az ágy rugói hangot adjanak a mozdulataimtól, akkor hallom, ahogy nedvesedek és egészen lelassított mozdulatokkal is tudom, hogy ha csukott szemmel ott pihentetnéd a fejed mellette, hallanád, hogy éppen felfelé, vagy lefelé húzom végig rajta az ujjaimat, és éreznéd az illatát, de a szádban a gondolatra összegyűlt nyáladban még talán nagyon felhigítva az ízét is.
A szomszédomat egyre kevésbé érdekli, hogy hallom-e, amit magával tesz, vagy amit vele tesznek. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán felfogta, hogy van itt még valaki. Nyög. Kúrja magát, vagy kúrják. Ez már szentimentalitás nélküli fizika, 2 másodperc alatt háromszor nyög. Erővel ütközik a puncija, ez minimum 2-3 ujj, vagy egy fasz. Mozog, és nyög. Az ágyrugók most már nagyon halkan, de kórusban beszélnek egymáshoz, nekem mégis az élvezése, az egyenesen a faszomba hulló hangja mellett a második leghangosabb hang az, ahogy néha a keze végigsimítja a párnát, vagy a száraz, fehér lepedőt. Szinte karcol, mert érzem, hogy mozdul, és a bőrét idegen test simítja. Én is nyögök. Most veszem észre, hogy nem maradtam halk. Elárultam magam. Elárultam magam, HA ő is figyel. Nem tudom. Tolakodik az ondóm és a levegőn akar sütkérezni. Keményen áll a faszom, már minden mozdulat fáj. Kínzom magam, bármikor kivégezhetném, de egyre finomabban érek csak magamhoz, miközben ugyanolyan gyorsan mozgok. Kurva jó. Imádom. Addig akarom verni a faszomat, amíg hallom a hangját. Nagyobbat nyög fel. Én is. Még egyszer csinálja. Forró geci ömlik a kézfejemre, megint hallom a hangját. Újat lövök, jóval messzebb. Egy forró csík rajzol a bőrömre. Befelé sikít, úgy nyög, hogy közben valójában levegőt vesz. Én már csak hümmögök, mint amikor finom illatba feledkezem, megfeszülük, és még párszor összerándulok és folyok magamra. Ha van olyan, hogy aura, akkor most egy része a szomszéd szobában ölel valakit, centikre a fejemtől, szinte csókolom és szeretem, amiért hagyta, hogy élvezzem. Talán ő is egy ízt kóstolgat a szájában. Reggel az ajtókattanásomra, ahogy a táskámat a vállamra közdöm, nyílik az ajtaja. Csak elmegyek mellette. Szép. Egyedül van. A szemembe néz, elköszönünk. Baszhattunk volna.
Azt álmodtam, hogy idegen pina ízét csókolod ki a számból. Hogy átverlek, és igeni ott van az a másik lány, és hármasban vagyunk kínosan egyedül. Őt is átvertem, de már ismer, ezért nem megy el. Kíváncsi az egészre. Te is, de tőled még kapni fogok ezért. Megcsókollak előtte. Kínosan hosszúra nyúlik, tudod, hogy néz. Nem tudod, hogy azért csinálod, mert tetszik, hogy nézi, vagy hogy világos legyen neki, hogy a tiéd vagyok, és ő a harmadik. Látott már száz ember csókolózni, odáig kell eljussunk, ami nem normális. Nem merek a pinádhoz érni, azzal te fednéd fel magadat. A melleiddel játszom a csók közben egy ideig. Aztán magammal. A csók közben hallod, ahogy elkezdek ásni, és kiszabadítom a farkamat. Megfogod, hogy tudd, tényleg meztelenül áll-e ott. Egy pillanatra őrá nézel, de elkapod a fejed. Bámul, a száját beszívva. Terpeszben ül, nőietlenül, nem nyúl magához, de alig várja, hogy hozzáérjenek.
Letérdelsz elém. Sose szoktál így szopni. Engem legalábbis… 
De most ez kell. Kezdesz bedolgozni a szádba, ahogy elkezdeni szereted. Én pedig őt nézem. Most vált félreérthetetlenné, és nem játékká az egész. Azt akarom, hogy jöjjön ide, térdeljen melléd, és szopjon ő is. Téged is izgat. Tele vagy féltékenységgel, de nézni akarsz engem közben. Félsz, ahogy feláll, és odatérdel. Alig értek egymáshoz. Ömlik a vér a pinádba attól, hogy nézed a nyelvét járni a faszomon. Te is akarod. Egyszerre nyaljátok. Most lettetek barátnők, és pont nem érdekel mostantól, hogy ez illik-e hozzád, vagy nem, hogy akarod-e, vagy nem.
Én nem ragaszkodom az egészhez, de a fejemben a kép az, hogy nem is olyan sokára egyikőtök száját nyomom a másikba, miközben kúrom, és egyformán mocskolom össze a számat veletek, és a szátokat velem. Ez olyan, amiről én le tudok mondani. Ő nem tudott. Akart egy szájat, amivel találkozhat a farkamon. És mégis őt is át kellett verjem, és visszafordíthatatlan, hívatlan szituációba taszítanom, hogy elvegye, amit akart. Érzed az ízét a szádban. Rakás szextől bűzlő tetemként heverünk egymást simogatva. És jó volt.
Ücsörögtem az asztalomnál, a halaszthatatlan teendőimen túl, a halaszthatókon innen. Innen nem mozdulok. Munkaügyben legalábbis. Nézem a telefont. Nemrégen tettem le. Fülemben még viszhangzik a kedves hangja, incselkedő nevetése, sóhajtásai. Az agyam függetlenítette magát, és képfoszlányok jelentek, meg a legutóbbi együttlétünkről. Igazi “.. Fűszerszámozott teátrum..” illatokkal, ízekkel, érzésekkel, színekkel, formákkal. A haja a bőre illata, [...]
Szexisztori Blog
4 éve voltunk házasok a férjemmel, akivel tulajdonképpen mindketten a nagyon szabad felfogású emberek közé tartoztunk, ami az erotikát, illetve a szexet illette. Szerettük egymást és semmi külső tényező nem szólhatott bele az életünkbe annak ellenére, hogy mindketten meg voltunk győződve arról, hogy mivel egyszer élünk, ezért az élet szépségeit és izgalmait mindenképpen ki kell [...]
Szexisztori Blog
A barátom nagyon szeret a Dunára járni evezni, és én meg szívesen megyek vele, különösen ilyen rekkenő nyárban, mint amilyen mostanában van. A Római partról indulunk, egy kis elhanyagolt csónakházból kaphatunk jutányos bérleti díjért hajót. Északra indulunk a Szentendrei sziget keskenyebbik ágát szeretjük jobban. Akkor is érdemes kimenni, ha csak 2-3 óránk van a dologra, [...]
Szexisztori Blog
… alig vártam, hogy elteljen a nap. Már délután végeztem és a kertben ülve vártam, hogy teljen az idő. Persze nem telt, csak nagyon lassan. Tudtam, hogy ma csak későn tudsz eljönni hozzám és telefonon sem tudlak elérni. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha eléd mennék, akkor már a hazafelé vezető úton is együtt lehetnénk. [...]
Szexisztori Blog
Annyira szeretek arról beszélni, hogy nálam hogy kezdődött ez a hatalmas álomvilág, amit szexnek hívnak. Úgy történt, hogy 16 éves koromban egyedül fürödtem délután otthon a lakásunkban. Természetesen csöngettek, méghozzá kétszer. Na, ez a postás lesz – gondoltam magamban, és nem is tévedtem nagyot. A táviratkihordó volt. Ezt akkor még nem tudtam, csak magamra tekertem [...]
Szexisztori Blog
Szabó Erika meztelenkedik az Üvegtigris DVD-re! A Szabó Erika-rajongók falán minden bizonnyal még ma is ott lógnak azok a fotók, amiket egy 2003-as FHM-ből vagdostak ki kedvencükről, amint fürdőruhában domborít 19 évesen. Hasonlóan merész új képekre két évet kellett várni, 2005-ben ismét az FHM vetkőztette le a Barátok közt Tildáját, de sajnos ezúttal is csak fürdőruháig jutottak, ami azért különösen fájó, mert világosan látszik, hogy a művésznőt tökéletes testtel ajándékozta meg a természet. Érdekes módon a következő villantás nem egy férfimagazinban, hanem a Barátok közt-ben történt, ahol a kis Tilda egy szál bugyiban és melltartóban próbálja rosszalkodásra bírni a szerencsétlen Bruckmann Balázst, akinek az arcára van írva, hogy mennyire nehezére esik kimondania teljesen életidegen és béna szövegét, amely szerint szó sem lehet szexről, hiszen “sok a munka”. Szabó Erika 2009-ben hagyta ott az RTL Klub szappanoperáját, hogy komolyabb vizekre evezzen, tavaly szeptembertől a Színművészeti Egyetem hallgatója, ám a nagyérdemű számára sokkal fontosabb hír, hogy szerepet kapott az Üvegtigris 3-ban, amelyben ismét egy szál fehérneműben volt látható. Ezt a momentumot természetesen mi is alaposan körbejártuk, ám az Üvegtigris harmadik része szerencsére tartogat még meglepetéseket, ugyanis az április 1-jén megjelenő DVD- és Blu-ray-kiadás extrái között az audiokommentár, a kimaradt jelenetek és bakik mellett egy olyan képsorozat is helyet kapott, amely minden eddiginél többet mutat Szabó Erikából.
Continued here:
Szabó Erika teste nemi vágyakat gerjeszt
Tisztára lespriccelte valami faszi. És hát a mellét is!de a moderálás jogát fenntartom. Nem nagyon szoktam hozzászólást törölni, csak ha valaki tén...
A szexuális tárgyak az emberek fantáziája szerint alakultak, így a vibrátor sem állt meg ott, hogy pusztán rezgő fallosz legyen, készítettek vele dug...
Hát, gondolom sokan álmodoznak ilyenről "odabent". Viszont tudjátok mit? Idekint is sokan álmodoznak ilyenről...de a moderálás jogát fenntartom. Nem na...
Aki esetleg nem olvas kommenteket, Jesse többek mellett ezt mondta a Twitterén1: "I'm reallyyyy liking getting butt fucked..."VIA1Helyesbítés kommentben.de ...
A lábfetisizmusnak, angolosan a foot fetishnek más fétisekhez hasonlóan számtalan alfaja van. Vannak akik a láb bizonyos részeire gerjednek, a lábujja...
Vaginába helyezhetó védőeszköz nemi erőszak ellen
A prostitúció egy mély gödör
A nők hazugságai a szexben
Elnyújtott szexuális orgazmus
Leszbikus pornóban szerepelt a szépségkirálynő – erotikus fotóval
Kocsis Orsi playmate pinát villant
Mészáros Dóra pornótól az erotikáig
Pornósztárt igazolt az UltimateBet!Leszbikus pornóban szerepelt a szépségkirálynő – erotikus fotóval
Katerina - cseh amatőr pina
Ex-csaj seggbe baszva
Medencés swingers parti
Szőke picsák seggbe baszva
Amatőr kiscsaj seggbe baszva lepisilve
Magyar pornós csajok
Szexi bombázó seggbe baszva
