Női nem kisebbrendűsége – mizoginia
A nőgyűlölet tudományosan: mizoginia. A férfi ellenséges beállítódása a nőkkel szemben, amelynek hátterében nem homoszexualitás található, hanem többnyire az anya-fia kapcsolat rendellenessége. A női nem kisebbrendűségének híres ideológusai: Nitzche, Schopenhauer, Weininger. Nietzsche egyetlen barátnője, a hires Lou Salomé története: München idegenforgalmas utcáin és az éttermekben utánafordulnak az emberek. Pedig öreg és nagyon egyszerű. Ruhája szürke voile, kis angold utikalapját kezében hordja, szőkére fehéredett haját simán hátrafésüli kontyba. Mégis: magas és törékeny alkata, mozdulatainak öntudatlan bája, kék szemének gyermekes tisztasága egy ismeretlen világ légkörét hozza magával. Igen, mert ez a hölgy a hires Lou Salomé, akit Friedrich Nietzsche minden nő közül egyedül szeretett. Ő az, Lou Salomé, akiről harmincnyolc évvel ezelőtt ezt irta Nietzsche egyik legjobb barátjának, Overbech baseli teológiai tanárnak: „Ich habe den Stein der Weisen gefunden, und zwar ein Mädchen.” Megtaláltam a bölcsek kövét, amely történetesen egy leány! Megtalálta és ugyanakkor arra kérte Overbech professzort, hogy összes megirt és megirandó müveit adja el megfelelő évjáradékért, mert Lou-t feleségül akarja venni. Nem ugy lett, a „bölcsek köve” Andreas göttingeni tanárhoz, a perzsa és iráni nyelvek világhirü filológusához ment feleségül. Andreas professzor felesége ma is és férjével a csendes Göttingen legbékésebb villájában lakik. Ma 65 éves, ma is erősen foglalkozik szellemi munkával, ma is magyarázza Nietzsche egykori föllángolását és azt a rendkivüli életet, amelyben társaságához Liszt, Wagner, Tolsztoj, Brandes, Rilke és hasonló nevek tartoztak. Intenziv ifjuságában nagy emberek sorsába sodort viharokat és tragédiákat, nem is a tetteivel, talán inkább oroszos, mondhatnám dosztojevszkis lényével. Finomtollú regényiró, ragyogó intelligenciáju essayista, többek között hires könyvet irt Nietzsche munkájáról és egyéniségéről, de a szubjektive vonatkozásokat ebből a tudományos tanulmányból teljesen kihagyta. Sokféle följegyzés, levél és ma is élő emberek emlékezése őrzi Lou Salomé és Nietzsche barátsága történetét, de maga Lou sohasem irta meg e barátkozás intim memoárját. Most, hogy rokonai látogatására párnapra Münchenbe érkezett, e szép őszi napon engem ér az a szerencse, hogy Nietzschéről most beszél először életében ujságirónak. Kissé fázós rezignációval, de az őszinteség nagy egyszerüségével adja át emlékeit, amelyek dokumentumok egy nagy szellem történetéhez. – Kérem – igyekszem fölnyitni zárkózottságát és szerénységét még az utolsó pillanatban is -, önnek ez a nyilatkozása annál is inkább kötelező, mert az ön vonatkozását Nietzschehéhez épp ugy nagyrabecsüli a történelem, mint Michelangelo mellett Vittoria Colonna szerepét. Értse ezt a hasonlatot a szó legteljesebb értelmében. A nőket megvető Michelangelo egyetlenegy, nagy barátnő iránt érez hosszu időkön át korlátlan tiszteletet, gyöngédséget, a legmesszebbmenő bizalmat… A nőgyülölő Nietzsche mellett pedig ön az…Lou asszony élénk gesztussal szakitja meg szavaimat. – Nietzschét hamis beállitásban látják az emberek – mondja nagyon határozottan. -Nietzschéről általában elterjedt az a hir, hogy nem érdeklődött a nők iránt. Ez nem igaz. Ez a tévhit ugy kapott szárnyra, hogy nővére, Elisabeth Förster-Nietzsche, aki ma 85 esztendős matróna és Weimarban él, mindenáron puritánéletü embernek tette meg Nietzschét és a nagy biográfiában, amelyet fivéréről ő tett közzé, minden nőt gondosan lepucol Nietzsche reputációjáról. Elisabeth jót akart ezzel fivére emlékének, „tiszta” ideálként akarta ideállitani, holott ezzel ártott neki leginkább. Mert erre azt mondták az emberek, hogy ha a nők nem érdekelték Nietzschét, akkor bizonyára beteg hajlandóságu volt. Holott az igazság az – én ezt biztosan tudom, Nietzsche intim barátja, Paul Rée közléséből, aki Nietzschével több izben, például Sorrentóban is egy házban lakott -, hogy Nietzsche igenis, érdeklődött a nők iránt. Sorentóban például egy kis táncosnővel foglalkozott. De nem tulajdonitott fontosságot az efféle kalandoknak és erősen háttérbe szoritotta őket, mint általában a tudósok, akiket dominálóan csak a problémáik érdekelnek. Egy percre elhallgat Lou asszony, elmosolyodik, azután beszédes közvetlenséggel folytatja: -Én későn ismertem meg Nietzschét végleges elborulása előtt. Ez Rómában volt, mindketten sürün fordultunk meg Malwida von Meysenburg, a hires német „idealistanő” házában.
Follow this link:
Női nem kisebbrendűsége – mizoginia
